Mikor jön létre a szerződés, és mikor kell írásba foglalni? Alaki követelmények a gyakorlatban

A mindennapi életben lépten-nyomon szerződéseket kötünk, gyakran anélkül, hogy ennek tudatában lennénk. Amikor reggel megvásároljuk a kávénkat a pékségben, felülünk a buszra, vagy megrendelünk egy szolgáltatást az interneten, jogi értelemben kivétel nélkül szerződéses jogviszonyba lépünk. A köztudatban ugyanakkor szilárdan tartja magát az a tévhit, hogy szerződés kizárólag akkor létezik, ha azt papírra nyomtatták, és mindkét fél cégszerűen vagy tanúk előtt aláírta. A magyar polgári jogi szabályozás ennél jóval rugalmasabb, ugyanakkor határozott korlátokat is szab.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:58. §-a szerint a szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A legfontosabb kérdés tehát nem a papír jelenléte, hanem az egybehangzó akaratnyilvánítás megléte. Ezen az alapon vizsgáljuk meg, mikor jön létre jogilag érvényesen egy megállapodás, mikor követeli meg a törvény az írásbeliséget, és milyen kockázatokat hordoz az alaki előírások figyelmen kívül hagyása.

A szerződés létrejöttének mechanizmusa

A szerződés létrejöttének alapvető feltétele az ajánlat és annak elfogadása. Az ajánlattevő meghatározza a szerződés lényeges feltételeit (például a vételárat és az eladni kívánt dolgot), a másik fél pedig ezt az ajánlatot feltétel nélkül elfogadja. Ha a másik fél módosítással fogadja el az ajánlatot, az jogilag az ajánlat visszautasításának és egyben új ajánlat megtételének minősül (Ptk. 6:67. §).

A jognyilatkozat megtételének formáját tekintve a Ptk. főszabályként a alakszabadság elvét követi (Ptk. 6:6. §). Ez azt jelenti, hogy a nyilatkozat megtehető:

1. Szóban: kifejezett hangzó beszéd útján történő megállapodás.
2. Írásban: fizikailag vagy elektronikus úton rögzített dokumentum formájában.
3. Ráutaló magatartással: olyan cselekménnyé vált viselkedéssel, amely kétségtelenül kifejezi a szerződéskötési szándékot (például a termék felhelyezése a szalagra és a vételár átadása a pénztárosnak, vagy a tömegközlekedési eszközre való felszállás).

Bár a szóbeli szerződés és a ráutaló magatartás útján kötött megállapodás jogilag teljesen egyenértékű az írásbelivel, fennáll egy hatalmas gyakorlati hátrányuk: a bizonyíthatóság hiánya. Egy későbbi jogvita esetén a bíróság előtt a követelést támasztó félnek kell bizonyítania a szerződés tartalmát és feltételeit. Szóbeli megállapodás esetén, ha a felek állításai homlokegyenest ellenkeznek, a tényleges tartalom feltárása rendkívül nehézkes.

Mikor kötelező az írásba foglalás?

A törvényalkotó felismerte, hogy bizonyos nagy értékű, hosszabb távú vagy kiemelkedő kockázattal járó ügyletek esetén a felek védelme és a jogbiztonság érdekében elengedhetetlen az írásbeli forma. A Ptk., valamint külön jogszabályok számos szerződéstípusnál kötelezően előírják az írásba foglalást:

• Ingatlan adásvételi szerződés (Ptk. 6:215. §): Ingatlan tulajdonjogának átruházásához a szerződést írásba kell foglalni. Továbbá az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez ügyvédi ellenjegyzés vagy közjegyzői okirat is szükséges.
• Haszonbérleti és lakásbérleti szerződés: A lakások és helyiségek bérletére vonatkozó törvényi szabályok alapján a lakásbérleti szerződés kizárólag írásban érvényes.
• Kezességi nyilatkozat (Ptk. 6:416. §): A kezességi kötelezettségvállalás csak akkor érvényes, ha azt a kezes írásban tette meg, hiszen itt egy harmadik személy vállal felelősséget a adós tartozásáért.
• Kötbérkikötés (Ptk. 6:186. §): A kötbért mint szerződéses szankciót kizárólag írásban lehet érvényesen megállapítani.
• Munkaszerződés (Mt. 44. §): A Munka Törvénykönyve szerint a munkaszerződést írásba kell foglalni, amelyről a munkáltató köteles gondoskodni.
• Fogyasztói hitelszerződések és kölcsönszerződések: A pénzügyi szolgáltatások terén a fogyasztóvédelem kiemelt szempont, így a kölcsönnyújtás csak írásos formában jogszerű.

Fontos kiemelni, hogy a felek saját maguk is kiköthetik a szerződésükben, hogy annak bármilyen jövőbeni módosítása vagy megszüntetése kizárólag írásban érvényes.

Mi minősül írásbeli nyilatkozatnak az digitális korában?

A mai üzleti gyakorlatban a papíralapú, tollal aláírt dokumentumok mellett egyre nagyobb teret nyer az elektronikus kommunikáció. Felmerül a kérdés: írásbeli szerződésnek minősül-e egy e-mailváltás, egy üzenetváltás vagy egy PDF dokumentum elküldése?

A Ptk. 6:7. § (3) bekezdése értelmében a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha annak tartalmát a nyilatkozattevő azonosítására és a nyilatkozat tartalmának változatlan visszaidézésére alkalmas formában rögzítették.

A joggyakorlat és a bírói ítéletek alapján:

1. Fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírás: Teljes mértékben egyenértékű a kézi aláírással (pl. AVDH szolgáltatással vagy e-szignóval ellátott dokumentum).
2. Egyszerű e-mailváltás: Főszabály szerint a sima e-mail nem minden esetben felel meg a szigorú írásbeliség követelményének, ha nem állapítható meg kétséget kizáróan a küldő személyazonossága, vagy az e-mail tartalma utólag módosítható. Ugyanakkor bizalmi üzleti kapcsolatban vagy kisebb jelentőségű nyilatkozatoknál a bíróságok elfogadhatják írásbeli visszaigazolásként, ha a felek korábbi gyakorlata erre épült.
3. Szkennelt dokumentum e-mailben: Ha a felek papíron aláírják a szerződést, majd azt beszkennelve elküldik egymásnak, az a joggyakorlat szerint írásbeli alaknak tekinthető, feltéve, hogy az eredeti dokumentum épsége és aláírásai ellenőrizhetők.

Az alakhiba következményei: mikor semmis a szerződés?

Ha a törvény vagy a felek megállapodása a szerződés érvényességéhez meghatározott alakot (például írásbeliséget) ír elő, és a felek ezt figyelmen kívül hagyják, a szerződés alaki hiba miatt semmis (Ptk. 6:94. §).

A semmisség azt jelenti, hogy a szerződés a megkötésének időpontjától kezdve érvénytelen, arra jogot és kötelezettséget alapítani nem lehet. Egy szóbeli ingatlan adásvételi szerződés alapján például a vevő soha nem szerezheti meg az ingatlan tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásban, még akkor sem, ha a vételárat hiánytalanul kifizette az eladónak.

Létezik azonban egy fontos kivétel: a teljesítés általi konvalidálódás (orvoslás). A Ptk. 6:94. § (2) bekezdése kimondja, hogy ha a kötelező írásbeli alakot a törvény nem a közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés miatt írja elő, és a felek a szerződésből eredő kötelezettségeiket a teljes terjedelmükben teljesítették, az alaki hiányosságra hivatkozva a szerződés érvénytelensége már nem állapítható meg. Ez a kivétel azonban ingatlanügyleteknél nem alkalmazható!

Tanulságok az aláírás előtt

Mielőtt bármilyen megállapodást kötne, tartsa szem előtt a következő aranyszabályokat:

• Ne hagyatkozzon feltételezésekre: Ami nincs írásba foglalva, az egy későbbi vitában szinte bizonyíthatatlan.
• Rögzítse a lényeges pontokat: A szerződésben pontosan azonosítani kell a feleket, a szolgáltatás pontos tartalmát, a fizetendő ellenértéket és a teljesítési határidőket.
• Tartsa be a törvényi alakiságot: Ingatlan, kezesség, kötbér vagy bérlet esetén ragaszkodjon a szabályos írásbeli formához.