A gazdasági és magánéleti ügyletek során a fizetési határidők betartása a szerződéses fegyelem alappillére. Amikor az adós a pénztartozását a lejáratkor nem fizeti meg, fizetési késedelembe esik. A jogszabály a hitelező vagyoni védelme érdekében ilyen esetekre automatikus helytállási kötelezettséget ír elő: a késedelmi kamatot. A köztudatban azonban sok félreértés övezi, hogy pontosan mennyi a késedelmi kamat törvényes mértéke, mikortól jár, és milyen lényeges eltérések vannak a fogyasztói jogviszonyok, valamint a vállalkozások közötti (B2B) ügyletek között.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) különbséget tesz az általános (magánszemélyeket és fogyasztókat érintő) késedelmi kamat és a vállalkozások közötti kereskedelmi szerződésekre vonatkozó kamatszabályok között.
A késedelmi kamat általános jogi jellege
A késedelmi kamat a pénztartozás késedelmes teljesítése esetén a törvény erejénél fogva járó szankció és kompenzáció (Ptk. 6:48. §).
A késedelmi kamat legfőbb jellemzői:
- Objektív jogkövetkezmény: A késedelmi kamat megfizetése alól az adós nem mentheti ki magát azzal, hogy a késedelemet elháríthatatlan külső körülmény okozta. Míg a kártérítés vagy a kötbér alól bizonyos feltételekkel van kimentés, a pénz használatának elmaradásáért járó kamatot a késedelem puszta ténye kiváltja.
- Kamatmentes kötelezettségnél is jár: Ha a felek a szerződésben ingyenes kölcsönben vagy kamatmentes fizetési haladékban állapodtak meg, a teljesítési határidő lejártát követő napjától a hitelezőt a törvényes késedelmi kamat akkor is megilleti.
- Számítási időszak: A kamat a késedelem első napjától a tartozás megfizetésének napjáig terjedő időszakra, naptári naponként számítandó ki.
Késedelmi kamat magánszemélyek és fogyasztók esetén (Ptk. 6:48. §)
Ha a szerződő felek magánszemélyek, vagy a szerződés fogyasztó és vállalkozás között jön létre, a késedelmi kamat mértékére a Ptk. 6:48. §-a az irányadó.
A törvényi főszabály szerint a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat (idegen pénznemben fennálló tartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat).
A féléves rögzítés elve:
A kamat számításakor kulcsfontosságú, hogy nem az elhúzódó késedelem minden egyes napján érvényes alapkamatot kell külön-külön figyelembe venni. A törvény logikája szerint a naptári félév (január 1. és július 1.) első napján érvényes jegybanki alapkamat mértéke rögzül, és az adott teljes naptári félévre ez a kamatláb marad irányadó, függetlenül attól, hogy a félév során az MNB változtat-e az alapkamaton.
Ha például a tartozás május 15-én esik késedelembe, a május 15. és június 30. közötti időszakra a január 1-jén érvényes alapkamat vonatkozik. Július 1-jétől pedig a július 1-jén érvényes alapkamat válik irányadóvá.
Késedelmi kamat vállalkozások közötti (B2B) ügyletekben (Ptk. 6:155. §)
A vállalkozások közötti, valamint a vállalkozások és szerződő hatóságok közötti kereskedelmi ügyletekben a jogalkotó lényegesen szigorúbb szankciórendszert alkalmaz a fizetési fegyelem megőrzése és a körbetartozások megakadályozása érdekében.
A Ptk. 6:155. § (1) bekezdése értelmében B2B ügyletekben a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8 százalékponttal növelt értéke.
A különbség szembetűnő: míg egy magánszemély adós csupán az MNB alapkamatot köteles megfizetni késedelem esetén, addig egy vállalkozás adós a jegybanki alapkamat felett további 8% felárat fizet.
Példa a számításra B2B viszonylatban:
Ha a naptári félév első napján a jegybanki alapkamat 6,5%, akkor a vállalkozások közötti szerződésben a törvényes késedelmi kamat mértéke az adott félévre: [ 6,5% + 8% = 14,5% \text{ éves kamatláb} ]
Az éves kamatláb alapján a napi kamatmérték a tartozás összege szorozva a kamatlábbal, osztva a 365 napos évvel.
A 40 eurós behajtási költségátalány (2016. évi IX. törvény)
Vállalkozások közötti kereskedelmi szerződések esetén a késedelmi kamaton felül egy további automatikus törvényi szankció is belép: a behajtási költségátalány.
A fizetési késedelemről szóló 2016. évi IX. törvény és a Ptk. 6:155. § (2) bekezdése értelmében, ha a vállalkozás adós késedelembe esik, a hitelező a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére 40 eurónak megfelelő forintösszeget követelhet.
A behajtási költségátalány legfőbb szabályai:
- Automatikus jogosultság: A 40 euró a késedelem beálltának napjától kezdve, külön fizetési felszólítás vagy előzetes kárigény bizonyítása nélkül megilleti a hitelezőt.
- Átszámítási árfolyam: A 40 euró forintértékét a késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján (a késedelem első napján) érvényes MNB hivatalos deviza-középárfolyam alapján kell kiszámítani.
- Kizárás semmissége: A törvény értelmében a behajtási költségátalányt kizáró vagy azt 40 eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis.
- Kimentési szabály: Az adós csak akkor mentesül a behajtási költségátalány megfizetése alól, ha a késedelmét a szerződésszegésért való felelősség általános szabályai szerint kimenti.
- Jogvesztő határidő: A behajtási költségátalány iránti igényt a hitelező a késedelem beálltától számított 1 éves jogvesztő határidőn belül érvényesítheti.
Eltérés a törvényi mértéktől és a tisztességtelen kamat
A Ptk. késedelmi kamatra vonatkozó szabályai alapvetően diszpozitívak, vagyis a felek a szerződésben a törvényi mértéktől eltérő, magasabb vagy alacsonyabb kamatlábban is megállapodhatnak.
Ennek azonban határai vannak:
- Fogyasztói szerződésben: A fogyasztó hátrányára kikötött túlzottan magas késedelmi kamat mint tisztességtelen szerződési feltétel semmis lehet.
- Bírósági mérséklés: Ha a felek által kikötött késedelmi kamat mértéke tisztességtelenül túlzott, a bíróság azt a kötelezett kérelmére méltányos mértékűre csökkentheti.
- Jogról való lemondás B2B viszonyban: A késedelmi kamatot kizáró szerződési kikötés B2B ügyletekben semmis, ha az a hitelezővel szemben tisztességtelen.
Összegzés a fizetési feltételek megállapításához
- Magánszemélyként: Tartsa szem előtt, hogy a fizetési határidő elmaradása esetén az alapkamat mértékével egyező késedelmi kamatot törvény alapján meg kell fizetnie.
- Vállalkozóként: Számoljon azzal, hogy a B2B fizetési késedelem az alapkamat + 8% felár mellett számlánként 40 EUR behajtási költségátalányt is maga után von, ami kisebb összegű számláknál aránytalanul megdrágíthatja a tartozást.